Rólunk…

Az Orosházi Birkózó Egyesület 2017.10.17-én alakult.

Egyesületünkben jelenleg  46 aktív utánpótlás korú sportoló edz 4 edzővel.

Célunk az utánpótlás nevelés, az egészséges életmódra való nevelés.

Elnökség

Egyesület elnöke:

Ambruzs László

Elnökségi tagok

Kránitz Adrián

Kiss István
Hangya János

 Ambruzs László

A birkózás

A birkózás során a versenyzők eszköz nélkül, test-test elleni küzdelemben törekszenek arra, hogy az ellenfelet két vállra fektessék. Ezt tusnak nevezzük. Legalább 1 másodpercig kell mindkét vállnak a szőnyeget érinteni. Nagyobb értékű dobásokkal, fogásokkal, több pontot szerezve is lehet győzni.

A birkózóversenyeket kötöttfogásban és szabadfogásban rendezhetik meg. A kötöttfogású birkózásban a fejtől számítva csak derékig szabad megfogni az ellenfelet, gáncsolni és lábat fogni tilos. Általában tilos a láb bármilyen cselekvő használata. A szabadfogású birkózásban lábat fogni, gáncsolni is szabad. A versenyzők csak vállpántos, egész birkózómezben és birkózócipőben mérkőzhetnek. A férfiak kötött- és szabadfogásban, a nők szabadfogásban versenyeznek. Birkózóversenyt csak szabályos birkózósző­nyegen szabad lebonyolítani. A szabályos bir­­­kózószőnyeg 12×12 m, de legalább 10×10 m nagyságú, és 6-10 cm vastagságú. Újabban csak műanyag szőnyegeket készítenek. A szőnyegen egy 9 m átmérőjű, 1 m szélesen festett kör határolja a birkózófelületet. A 9 m átmérőjű körön belül, a szőnyeg közepén egy 1 m átmérőjű és 10 cm szélesen festett központi kör van.

A sportág, természeténél fogva visszanyúlik az emberiség őskorába. A létfenntartás, az ösztön, a virtus mind magában hordozta a test-test elleni küzdelmet, a másik legyőzését. Mítoszok, legendák világa erősítette a küzdelem, a birkózás utáni vágyat, a megmérettetés varázsát. Az időszámítás előtt a III. évezredben a sumérok, majd később az egyiptomiak is foglalkoztak a birkózással, ebből a korból már számos tárgyi emlék is tanúbizonyságot ad. A görögök továbbfejlesztették, versenyeket rendeztek, sőt számukra a testi nevelés fontos eszközévé vált. Az ókori olimpiák történetében kétféle formában is megjelent. A pentathlon műsorában szereplő a kötöttfogáshoz hasonlított, míg az önálló birkózás a mai szabadfogáshoz állt közel. Az újkori olimpiák történetében 1896-ban kötöttfogásban rendeztek versenyt, súlyhatár nélkül. 1904-ben St. Luisban csak szabadfogásban szerepelt az olimpia műsorán (Amerikában ekkor még nem ismerték a kötöttfogást), 1920-tól viszont már az összes olimpián mindkét fogásnemben küzdöttek az aranyérmekért. A sportág olimpiai történetében több mint 20 év után, 2004-ben történt az áttörés, hogy a női birkózás is olimpiai versenyszám lett.
A Magyar Birkózó Szövetség (MBSZ) 1921-ben alakult. A birkózás az olimpiák tekintetében a harmadik legeredményesebb magyar sportág! A sok olimpiai, arany-, ezüst- és bronzérem számát is túlszárnyalják a világbajnokságokon és Európa-bajnokságokon elért dobogós helyezések.